Szinte mindenkire rátör néha az édesség utáni vágy, de nem mindegy, mi adja az édes ízt. A szukralóz az egyik leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer, amely egyre népszerűbb, miközben egyre több vita is övezi. A cikkből megtudhatod, hogyan készül, hol találkozhatsz vele, milyen lehetséges hatásait vizsgálják a tudományos kutatások, és milyen alternatívákat választhatsz helyette – az eritrittől a xiliten át egészen a mézig.

• Hogyan született a szukralóz, és honnan ered az édesség utáni vágy?
• Milyen élelmiszerekben és italokban található szukralóz?
• Mi is valójában a szukralóz?
• Mitől mesterségesek az édesítőszerek?
• Cukor vagy szukralóz
• Milyen kockázatokkal járhat a szukralóz fogyasztása?
• Mivel édesítsünk tehát?
• Édes íz és tudatos édesítőszer-választás

Az édes és a sós íz ősidők óta hozzátartozik az emberi faj életéhez. Az ember fejlődése során az édes és a sós íz tápanyagokban gazdag táplálékot jelzett. A savanyú íz ezzel szemben a veszélyes vagy romlott ételre figyelmeztetett. Talán éppen ezért rajongunk az édes ízért, amelyet több ezer ízlelőbimbónkkal érzékelünk. Amint valami édeset fogyasztunk, az agyunk jelzést kap.

Bár a szukralózt cukorból állítják elő, nem természetes termék. Többlépcsős, szabadalmaztatott kémiai eljárással készül, és eredetileg az akkoriban rossz hírű szacharin alternatívájaként fejlesztették ki. Felfedezésekor kiderült, hogy néhány klóratom hozzáadásával a hagyományos répacukorból sokszorosan édesebb édesítőszer hozható létre. Más mesterséges édesítőszerekkel ellentétben tehát a szukralóz cukorból készül. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy kalóriamentes édesítőszerként mutatják be, és gyakran szerepel „light” vagy „cukormentes” jelölésű termékekben. Az utóbbi években azonban egyre több szó esik a fogyasztásával összefüggő lehetséges kockázatokról is.

Milyen élelmiszerekben és italokban található szukralóz?

A szukralózt tartalmazó termékeken gyakran szerepel a „cukormentes”, „light” vagy „kalóriamentes” felirat. Figyelj ezekre a szlogenekre, mert általában arra utalnak, hogy a termékben valamilyen mesterséges édesítőszert használtak. Éppen ezért érdemes még alaposabban megnézned a címkén, hogy valójában mivel édesítették a terméket.

A leggyakrabban szukralózzal édesített élelmiszerek:

• Fagylaltok
• Cukorkák
• Üdítőitalok
• Rágógumik
• Reggelizőpelyhek
• Édes péksütemények
• Zsírszegény joghurtok stb.

Ha olyan étrend-kiegészítőket fogyasztasz, mint a BCAA vagy a fehérjeporok, a gyártók ezek édesítésére is gyakran éppen szukralózt használnak. A népszerű édes italokban pedig nemcsak szukralóz található, hanem többnyire mesterséges édesítőszerek keveréke. Ennek az az oka, hogy minden édesítőszernek kissé más az íze, az italgyártók pedig igyekeznek a lehető legjobban megközelíteni a cukor ízét. A szukralózzal édesített italok íze gyakran eltér a hagyományosan édesített változatokétól, amit a fogyasztók általában már az első kóstoláskor észrevesznek.

A BrainMax márka étrend-kiegészítőit nem édesítjük mesterséges édesítőszerekkel. Sztíviát használunk, ahogyan más, saját gyártású termékeinkben is, amelyekben eritrittel is dolgozunk, illetve xilitet is használunk.

A szukralóz népszerűségének évtizedekkel ezelőtti növekedése valószínűleg az árával is összefüggött – a mesterséges édesítőszerek olcsóbbak voltak a cukornál. Az utóbbi években azonban olyan tanulmányok is megjelentek, amelyek a fogyasztása és bizonyos egészségügyi tényezők közötti lehetséges összefüggésekre hívják fel a figyelmet.

Egyes tanulmányok azt vizsgálják, hogy összefüggésbe hozható-e a szukralóz:

• az inzulinrezisztenciával és az anyagcsere változásaival,
• az emésztési panaszokkal,
• a bélmikrobiomra gyakorolt hatással,
• a melegítés során képződő mérgező vegyületekkel,
• a testsúly változásaival.

Gyakran hallunk a mesterséges édesítőszerekről, de elgondolkodtál már azon, hogy valójában miben különböznek a jól ismert cukortól? A szukralóz körülbelül 600-szor édesebb a cukornál, és önmagában egyáltalán nem tartalmaz kalóriát. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy korábban a figyelem középpontjába került.

2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet azt az ajánlást adta ki, hogy a fogyni vágyók ne fogyasszanak mesterséges édesítőszereket, köztük szukralózt sem. Az ajánlás a legújabb tudományos eredmények szisztematikus áttekintésén alapul, amelyek az édesítőszerek fogyasztása és bizonyos anyagcsere-betegségek közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálják.

Emellett a Journal of Toxicology and Environmental Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szukralóz magas hőmérsékleten történő melegítése klórpropanolok képződéséhez vezethet – ezek az anyagok további kutatások tárgyát képezik. Embereken és állatokon végzett tudományos vizsgálatok azt is kutatják, hogy a szukralóz befolyásolhatja-e a glükóz-, az inzulin- és a glukagonszintet.¹

A cukor számos élelmiszer természetes összetevője, túlzott fogyasztása azonban hozzájárul a magas kalóriabevitelhez. Ha sportolsz, a mérsékelt cukorfogyasztást könnyebben ellensúlyozhatja a megnövekedett energiafelhasználás. A szukralózt ezzel szemben a cukor olcsóbb alternatívájaként használják, és számos termékben megtalálható. Ha nem olvasod el figyelmesen a címkéket, valószínűleg rendszeresen fogyasztod anélkül, hogy tudnál róla. A gyártók gyakran használnak olyan jelöléseket, mint a „cukormentes”, ami egy könnyedebb változat benyomását kelti bennünk.

Hogyan ismerheted fel a szukralózt? Az Európai Unióban E 955 jelöléssel tüntetik fel, így a címkén is ezzel a kóddal találod meg. Az összetevők listáján gyakran csak a felsorolás végén, apró betűkkel szerepel, olykor más édesítőszerekkel, például aceszulfám K-val (E950) vagy aszpartámmal (E951) együtt. 

Az utóbbi évek tanulmányai szerint (Roberts A.: A szukralóz farmakokinetikája és anyagcseréje) a bevitt szukralóz nagy része nem szívódik fel, és változatlan formában halad át az emésztőrendszeren. Ezért nem biztosít mérhető mennyiségű energiát.⁴ Ugyanakkor olyan kutatások is léteznek, amelyek szerint a bevitel körülményei is szerepet játszanak.⁵ Az édes íz aktiválja a szájban és a bélben található receptorokat (T1R2/T1R3), és elindíthatja az inzulinválasz úgynevezett cefalikus fázisát. Újabb kutatások, például Dalenberg J.R. és munkatársai Cell Metabolism folyóiratban megjelent tanulmánya (2020) azt mutatják, hogy a szervezet konkrét válasza egyénenként jelentősen eltér, és ennek gyakorlati jelentősége a mindennapi táplálkozás szempontjából továbbra sem egyértelmű.^6,7

A Cell Metabolism folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány a szukralózzal édesített italok hatását vizsgálta szénhidrátokkal együtt fogyasztva. A kutatás a rövid megfigyelési időszak alatt változásokat észlelt az egészséges résztvevők inzulinérzékenységében és a glükózra adott anyagcsere-válaszában. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy éppen a szénhidrátok és a szukralóz kombinációja játszhat szerepet a vércukorszint szabályozásában, ami továbbra is kutatás tárgyát képezi.²

Az emésztőrendszer számos baktériumnak ad otthont, amelyeket együttesen bélmikrobiomnak nevezünk. Ez a mikrobiom intenzív tudományos kutatások tárgya. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a szukralóz befolyásolhatja az összetételét, például bizonyos baktériumtípusok számának csökkentésével. Továbbra is vita tárgya, hogy ezek a változások mit jelentenek az emberi egészség szempontjából, és ennek tisztázása további vizsgálatokat igényel.

A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban gyakran felmerül a testsúly kérdése. Egyes tudományos kutatások azt vizsgálják, hogy fogyasztásuk befolyásolhatja-e az étvágyat vagy az édes ételek iránti preferenciát. Például a Diabetes Care folyóiratban 2013-ban megjelent tanulmány változásokat észlelt a glükózra adott anyagcsere-válaszban olyan elhízott résztvevőknél, akik nem fogyasztottak rendszeresen szukralózt.³ Az eredmények egyelőre nem egyértelműek, és a kérdés továbbra is további kutatások tárgyát képezi.

Az édes íz természetes módon vonz bennünket, ezért érdemes megtalálni a módját annak, hogy túl sok hagyományos cukor nélkül is élvezhessük. Ha alacsonyabb kalóriatartalmú édesítőszert keresel, a mesterséges édesítőszerek, például a szukralóz mellett egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a természetes alternatívák. Közéjük tartozik például az eritrit, amely a cukor édesítőerejének körülbelül 70%-át nyújtja, állaga és íze pedig nagyon hasonló, vagy a xilit, amely alacsonyabb energiatartalom mellett őrzi meg az édes ízt. Vannak, akik a mézet választják, amely természetesen édes és könnyen hozzáférhető.

Édesítőszerekkel ma már szinte mindenhol találkozunk – az italoktól az édességeken át az étrend-kiegészítőkig. Éppen ezért érdemes tudni, mivel édesítik a termékeket, és nem szabad pusztán a „cukormentes” vagy „light” szlogenekre hagyatkozni. A szukralóz továbbra is az egyik leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer, de a vele kapcsolatos tudományos kutatások folyamatosan zajlanak, és új ismereteket hoznak. Amikor legközelebb italt vagy élelmiszert választasz, nézd meg a címkét, és tudatosan válaszd azt, ami számodra a jobb megoldás. Amit ugyanis nap mint nap fogyasztunk, fokozatosan alakítja az általános étkezési szokásainkat.

 Veronika Halusková

^1. ABOU-DONIA, Mohamed B, Eman M EL-MASRY, Ali A ABDEL-RAHMAN, Roger E MCLENDON és Susan S SCHIFFMAN. Splenda alters gut microflora and increases intestinal p-glycoprotein and cytochrome p-450 in male rats. 2008.

^2. DALENBERG, Jelle R., Barkha P PATEL, Raphael DENIS, Petra C VINKE, Serge LUQUET és Dana M SMALL. Short-Term Consumption of Sucralose with, but Not without, Carbohydrate Impairs Neural and Metabolic Sensitivity to Sugar in Humans. 2020.

^3. PEPINO, M. Yanina, Courtney D. TIEMANN, Bruce W. PATTERSON, Burton M. WICE és Samuel KLEIN. Sucralose Affects Glycemic and Hormonal Responses to an Oral Glucose Load. 2013.

⁴ Roberts A. és mtsai. Toxicology Letters: A szukralóz farmakokinetikája és metabolizmusa. 2000

⁵ Aguayo-Guerrero, J. A., Martínez-Lechuga, R., Ramírez-García, A., & Flores-Santana, F. (2024). Metabolism and elimination of sucralose in humans: An updated systematic review. Frontiers in Nutrition, 11.

⁶ Dalenberg, J. R., Patel, B. P., Denis, R., Vinke, P. C., Luquet, S., & Small, D. M. (2020). Short-term consumption of sucralose with, but not without, carbohydrate impairs neural and metabolic sensitivity to sugar in humans. 31(3).

⁷ Pullicin, A. J., Williams, K. E., & Baird, J. P. (2025). Cephalic phase insulin release following sweet-tasting stimuli: Individual variability and implications for non-nutritive sweeteners. Physiology & Behavior, 278, 114-126. 

• Sztívia: A jövő természetes édesítőszere?
• Juharszirup: Hagyományos édesítőszer Észak-Amerikából
• Méz, avagy arany a kiskanálon (különösen télen)
• Cikóriaszirup
• Kókuszcukor és kókuszszirup: Természetes kincsek az egészségesebb nassoláshoz
• Eritrit és xilit – minden, amit tudnod kell