Mi a glutation, és miért termeli meg a szervezet saját maga?

A glutation egy kisméretű tripeptid, amely három aminosavból áll: glutamátból, ciszteinből és glicinből. Közvetlenül a sejtekben képződik, két enzimatikus lépésben, és termelődésének egyik befolyásoló tényezője a cisztein hozzáférhetősége. Éppen ezért a glutation kapcsán gyakran szóba kerül az N-acetil-cisztein, más néven NAC is, amely ciszteinforrásként szolgál a szervezet saját glutationszintéziséhez. 

A glutation nem egyszer használatos, szabad gyököket felszívó szivacsként működik a szervezetben. Egy dinamikus redoxrendszer része. Redukált és oxidált formában is előfordul, a szervezet pedig folyamatosan fenntartja az egyensúlyt e két forma között. Többek között ezért is jóval összetettebb az antioxidánsok és az oxidatív stressz témája annál, mint hogy egyszerűen rossz szabad gyökökről és jó antioxidánsokról beszéljünk. Az immunsejtek érzékenyek a pontosan szabályozott redoxkörnyezetre. A sejtek közötti jelátvitelhez reaktív molekulákat használnak, a glutation pedig részt vesz annak a környezetnek a fenntartásában, amelyben ezek a folyamatok zajlanak.

Ha a szervezet terhelés alatt áll, a glutationrendszernek több dolga van

Amikor intenzíven képződnek reaktív oxigénformák, a glutation olyan reakciókban használódik fel, amelyek segítenek fenntartani a sejtek redoxegyensúlyát. Szintézise és felhasználása egyaránt szabályozott folyamat, és a helyzettől függően különböző irányokba változhatnak. Az izgalmasabb kérdés ezért az, hogyan működik a glutationrendszer, és miben különböznek az étrend-kiegészítőkben alkalmazott egyes formák.

Miért jelent némi fejtörést a szájon át bevitt glutation?

A glutation természetes módon jelen van a sejtekben, ám ugyanazt a molekulát egy kapszulából az emésztőrendszeren keresztül a szervezetbe juttatni már más történet. Az emésztőrendszerben olyan enzimekkel találkozik, amelyek lebonthatják. A kutatók ezért már több évtizede foglalkoznak a szájon át bevitt glutation hasznosulásával.

Igaz, hogy a hagyományos glutationnak csak a 10%-át hasznosítja a szervezet?

A pontosan 10%-os értéket nem tekintenénk általános szabálynak. A vizsgálatok közötti különbségek jól mutatják, miért számít az adag, a szedés időtartama, az alkalmazott formuláció és az is, hogy pontosan mit mérnek a kutatók. Hasonló elvet figyelhetünk meg például a C-vitamin különböző formáinál, ahol ugyanaz a hatóanyag eltérő technológiai megoldásokkal juttatható a szervezetbe.

Mit csinál másképp az S-acetil-L-glutation?

Az S-acetil-L-glutation esetében a molekula ciszteinrészének kénatomjához egy acetilcsoport kapcsolódik. Ez a kémiai módosítás segít megvédeni a molekula érzékeny részét, és növeli a stabilitását. Az acetilcsoport későbbi lehasadása után a sejtfolyamatokban felhasználható glutation keletkezik. Itt nyer értelmet az étrend-kiegészítőkre általában is érvényes szabály: nem mindig csak az számít, mi van bennük, hanem az is, hogy milyen formában. Ugyanezt a logikát követik a vitaminok és más hatóanyagok liposzómás formái, csak más technológiával.

Acetilezés vagy liposzóma: két különböző megoldás a forma kérdésére

A liposzómás technológiában a hatóanyag foszfolipid-struktúrákhoz kapcsolódik. Az elv tehát egy technológiai burkon alapul. Az S-acetil-L-glutation esetében ezzel szemben magát a molekulát módosítják kémiailag egy acetilcsoport hozzáadásával. Nem ugyanannak a technológiának két elnevezéséről van szó. Mindkettő más módon kezeli a stabilitás és a szállítás kérdését. Ezt a különbséget érdemes szem előtt tartani például az Immunizer összetételének vizsgálatakor, amelyben az acetilezett glutation mellett liposzómás C-vitamin is található. Ebben a készítményben a C-vitamin¹ hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. 

Miért került S-acetil-L-glutation az Immunizer készítménybe?

A BrainMax IMMUNIZER!® ajánlott napi fogyasztási mennyisége két kapszula, étkezés után. Ez 30 mg S-acetil-L-glutationt tartalmaz. Emellett az összetételben szerepel például 250 mg liposzómás C-vitamin, 25 µg D3-vitamin, 10 mg cink, 70 µg szelén és A-vitamin. A C-vitamin¹, a D-vitamin², az A-vitamin³, a cink⁴ és a szelén⁵ hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A C-vitamin¹, a cink⁴ és a szelén⁵ emellett hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Ez már igazán jó kombináció a természetes védekezőképességhez, mit szólsz? A formulát növényi kivonatok egészítik ki, köztük fekete bodza, kasvirág, olajfalevél, gyömbér, oregánó, édesgyökér és csipkebogyó kivonata. 

A biológiai hozzáférhetőség nem ugyanaz, mint a nagy adag

Az étrend-kiegészítők címkéje gyakran arra csábít, hogy egyszerűen a legnagyobb számot keressük. Az 500 mg jobban hangzik, mint a 100 mg, az 1 000 mg pedig még jobban. Csakhogy a mennyiség önmagában, a formára vonatkozó információ nélkül nem mutatja a teljes képet. Egyes anyagoknál az oldhatóság a kérdés, másoknál a stabilitás, az ásványi anyag kémiai formája vagy a célba juttatás módja.

A C-vitaminnál alkalmazható a liposzómás technológia. A glutationnál az acetilezés lehet az egyik megoldás. A cink esetében különböző ásványianyag-formák közül választhatunk.  Ugyanez a megközelítés az önálló pótlásnál is észszerű. A BrainMax S-Acetyl-L-Glutathione® kapszulánként 100 mg acetilezett glutationt és BIO kurkumát tartalmaz.

A glutation esetében a milligrammok egyszerűen nem mondanak el mindent

A glutation remek példa arra, mennyire sokat számíthat egy étrend-kiegészítő formája. A szervezet maga állítja elő ezt a molekulát, és a sejtek redoxegyensúlyának természetes rendszerében használja fel. Ha szájon át szeretnénk bevinni, előtérbe kerül a stabilitás és az emésztőrendszerben történő feldolgozás kérdése. Az S-acetil-L-glutation magának a molekulának a kémiai módosításával kezeli ezt a kérdést. Ezért került be az Immunizer összetételébe is. Nem azért, hogy minél nagyobb szám szerepeljen a címke elején, hanem olyan formaként, amelynél érdemes a puszta milligrammokon túlra tekinteni.

Pontosan ugyanezt a szempontot alkalmazhatod más étrend-kiegészítők kiválasztásakor is. Kérdezd meg, mit tartalmaz a termék, mennyit tartalmaz belőle – és utána még egyszer: milyen formában?