A következő bekezdésekben közelebbről is megvizsgáljuk ezt a hormont, és bemutatjuk, hogyan hat szervezetünk egyes működéseire. A cikk második feléből megtudhatod, miért olyan fontos az optimális progeszteronszint fenntartása, és hogyan segítheted ezt elő. 

A progeszteron egy endogén szteroid hormon. Molekulája a koleszterin származéka, és számos feladatot lát el az emberi szervezetben. A mellékvesekéreg, nőknél pedig a petefészek is termeli. A terhesség első tíz hetében a sárgatest is kiválasztja, a terhesség későbbi szakaszában pedig a méhlepény. Férfiaknál ezt a hormont a herék termelik. Fontos tehát megérteni, hogy a progeszteron nem kizárólag női hormon. A nőknél fontos a szaporodás és a terhesség szempontjából, de a szerepe korántsem ér véget itt. A progeszteron ugyanis a férfiak számára is rendkívül fontos hormon. 

Ahogy a bevezetőben is említettük, a progeszteron a férfiak és a nők számára egyaránt fontos hormon, amely számos testi funkció szempontjából lényeges. 

Szükség van rá például a következőkhöz: 

• testi és lelki jóllét 
• agy – idegrendszer 
• csontok 
• szív- és érrendszer 
• nem csak a női szaporítórendszer 
• további létfontosságú hormonok termelése 

A progeszteront leggyakrabban a terhességgel hozzák összefüggésbe, és olykor a „terhesség hormonjának” is nevezik. A szaporítórendszerben azonban számos más nélkülözhetetlen feladatot is ellát. A terhességen túl más szaporodási folyamatokat is szabályoz, például a petesejtek érését és a szülést. Férfiaknál pedig biztosítja a spermiumok megfelelő képződését és mozgékonyságát. 

A progeszteron elsősorban arról ismert, hogy felkészíti a szervezetet a terhességre, és számos, a magzat fejlődésével kapcsolatos feladatot lát el. Előkészíti a méh nyálkahártyáját, hogy lehetővé váljon a petesejt beágyazódása. Ha a petesejt megtermékenyül, a progeszteron a terhesség során hozzájárul a méhnyálkahártya fenntartásához, és fontos a magzat fejlődéséhez. Serkenti a méhnyálkahártyát ellátó erek növekedését, valamint a benne található mirigyek működését, hogy a korai embriót tápláló tápanyagokat válasszanak ki. A progeszteron az anya emlőszövetének növekedéséről is gondoskodik, és a szülésre való felkészülés során erősíti a medencefal izmait. Csökkenti a méh simaizomzatának összehúzódási képességét, ezzel hozzájárul a koraszülés megelőzéséhez. A terhesség alatt a progeszteron gátolja a tejelválasztást, szülés után pedig a szintjének csökkenése a tejtermelést beindító tényezők egyike. 

Férfiaknál a progeszteron elősegíti a spermiogenezist és az androgének szintézisét. Emellett aktiválja a spermiumok kationcsatornáit, és mivel a petesejtek progeszteront bocsátanak ki, a spermiumok ezt irányjelzőként használhatják, amikor a petesejt felé haladnak. Szabályozza a spermiumok mozgását is a női ivarutakon keresztül vezető útjuk során, ezért nélkülözhetetlen a petesejt megtermékenyítéséhez. 

A hormonális egyensúly jelentősége óriási. Egyes szövetekben a progeszteron együttműködik az ösztrogénekkel, például a csontképződés során. A különböző szövetek ösztrogénre és progeszteronra adott válaszai között azonban jelentős eltérések vannak. Bizonyos szövetekben éppen arra van szükség, hogy a progeszteron ellensúlyozza az ösztrogén hatását. Ezekben a szövetekben ugyanis a magas ösztrogénszint és az alacsony progeszteronszint növelheti például a daganatok kialakulásának kockázatát. Pontosan ez a helyzet a petefészek, az emlő és a méh esetében. A progeszteron részben csökkenti az ösztrogén által kiváltott erőteljes daganatsejt-szaporodást az emberi szervezetben. 

A progeszteron az endogén szteroidok neuroszteroidoknak nevezett fontos csoportjába tartozik, és ennek megfelelően több jelentős feladatot is ellát: 

• elősegíti az agyi idegsejtek normál fejlődését 
• védő hatást fejt ki a károsodott agyszövetre 
• összefüggésbe hozzák az agysejtek védelmével 

A progeszteron idegrendszerre gyakorolt további jótékony hatásai közé tartozik például, hogy: 

• összefüggésbe hozzák az idegsejtek károsodással szembeni védelmével 
• szabályozza az idegsejtek anyagcseréjét és életképességét 
• hozzájárul a kognitív funkciókhoz, beleértve a tanulást és az emlékezetet 
• hozzájárul az érzelmi homeosztázis és a lelki jóllét fenntartásához 
• összefügghet a reménytelenségérzés, a szorongás és a krónikus lelki megterhelés kockázatának csökkentésével 
• befolyásolhatja a rohamok kialakulását, legyen szó pánikrohamról vagy epilepsziás rohamról 
• szerepet játszik a libidóban

A progeszteron nemcsak a további agykárosodás megelőzéséhez járul hozzá, hanem az idegrendszeri regenerációhoz is. Bizonyítékok utalnak arra, hogy a progeszteron hozzájárulhat a trauma következtében károsodott idegrostok helyreállításához, és ezzel az elveszett ingerületvezetés visszanyeréséhez. 

A progeszteron szív- és érrendszerre gyakorolt hatásait egészen a közelmúltig nem vizsgálták, az utóbbi időben azonban egyre több bizonyíték támasztja alá a különböző szív- és érrendszeri funkciókra gyakorolt jótékony hatásait. Bár ezt hosszú éveken át nem ismerték fel, az erek működőképes progeszteronreceptorokat tartalmaznak, és működésüket a progeszteron is szabályozza. 

A progeszteron élettani és kóros állapotokban egyaránt szabályozza az erek szerkezetét és működését. Úgy tűnik, hogy hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez, a simaizomzat ellazulásához és az erekben zajló nitrogén-monoxid-szintézis szabályozásához, ami biztosítja az erek tágulását és a jobb véráramlást. A progeszteron a véralvadást és az értónust is normalizálja. Végül, de nem utolsósorban serkenti az új erek képződését. 

A fent említett funkciókon kívül a progeszteronnak anyagcserehatásai is vannak. Ezek elsősorban a lipidprofil javulását eredményezik a „rossz” LDL-koleszterin csökkentésével és a „jó” HDL-koleszterin növelésével, ami jelentős hatással van a szív- és érrendszer működésére. 

A progeszteron növeli a fehérvérsejtek koncentrációját a vérben, és szabályozza az immunválaszt. Emellett szerepet játszik a szabad oxigéngyökök egyensúlyában, ezért összefüggésbe hozzák a sejtek károsodással szembeni védelmével. A progeszteron tulajdonságai jelentős szerepet játszhatnak a covid-19 és más állapotok kedvezőbb lefolyásában. Csökkenthetik a túlzott gyulladásos válasszal összefüggő állapotok kockázatát is, például a szervezetben zajló immunfolyamatokét, immunreakciókét és más állapotokét. Általánosan ismert, hogy a szervezetükben autoimmun folyamatokkal küzdő nőknél a teherbeesés után gyakran jelentősen enyhülnek az autoimmun tünetek. Ez éppen a terhesség alatti magas progeszteronszint következménye. 

A progeszteron az ösztrogénnel együtt teremti meg a csontok maximális ásványianyag-sűrűségéhez szükséges egyensúlyt. A magasabb progeszteronszint fokozott csontképződéssel jár együtt. A progeszteron serkenti az oszteoblasztok, vagyis a csontképző sejtek működését. A progeszteron csontok szempontjából betöltött fontosságát az is mutatja, hogy a magzat csontvázának 80%-a a terhesség harmadik trimeszterében mineralizálódik, ami egybeesik az anya progeszterontermelésének legnagyobb ütemével. A progeszteron alkalmazását vizsgáló hosszabb távú kutatások megerősíthetik, hogy ez a hormon a menopauza kezdetét követő több évben is hozzájárul a csontsűrűség fenntartásához. 

Az alacsony progeszteronszint összefügghet a bőr elvékonyodásával és fokozott ráncosodásával. Ezek a változások felgyorsítják a bőr öregedését, a bőr veszít rugalmasságából, feszességéből és ellenálló képességéből. Egy vizsgálat során megállapították, hogy a progeszteronkrém a változókorban lévő nőknél növeli a bőr rugalmasságát és feszességét, valamint csökkenti a ráncokat. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a progeszteronnak kedvező hatásai lehetnek a bőr öregedésével szemben. 

A progeszteron más hormonok szabályozásával, valamint a nátrium veseműködés révén történő, vizelettel való kiválasztásának elősegítésével tartja fenn a szervezet homeosztázisát. Emellett normalizálja a cink és a réz szintjét, ezzel támogatja a máj egészségét, ahol a zsírraktárak energiatermelés céljából történő lebontásában is részt vesz. 

A progeszteron együttműködik az ösztrogénnel. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy „ellensúlyozza” az ösztrogént, és egyensúlyban tartsa a szintjét. Emellett kulcsfontosságú anyagcsere-köztes termék más endogén szteroidok, köztük a nemi hormonok és a kortikoszteroidok termelése során. 

Fontos megérteni, hogy a nők petefészke csak ovulációkor termel progeszteront, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy manapság sok nőnél nem történik rendszeres ovuláció. Attól, hogy egy nőnek minden hónapban rendszeresen jelentkezik vérzése, még nem feltétlenül történik nála ovuláció. Ha egy nőnek nincs ovulációja, nem termel progeszteront, hasonlóan a menopauza utáni állapothoz, amikor a nők csak kevés progeszteront termelnek, vagy egyáltalán nem termelnek. 

Az ösztrogén a mellékvesékben, a testzsírban és az izomsejtekben termelődik. Az ösztrogénszint a változókorban szintén csökken, de a női szervezet egész életen át folytatja a termelését, még akkor is, ha a petefészkeket eltávolították. Érdekesség, hogy egyes elhízott nők a változókor után is több ösztrogént termelnek, mint a sovány nők a menopauza előtti időszakban! 

A hormonterápia elméleti alapja azt feltételezi, hogy a menopauza idején jelentkező női panaszok szükségszerűen az ösztrogénhiánnyal függnek össze. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a menopauza során a nőknél teljesen megszűnik a progeszterontermelés, míg az ösztrogéntermelés ebben az időszakban csak körülbelül 40%-kal csökken. Így gyakran éppen a progeszteronhiány jelent nagyobb problémát, mint az ösztrogénhiány. E hormonok egyensúlyának felborulásakor az ösztrogén kedvezőtlenül hathat a szervezetre, és hozzájárulhat az emlővel, a méhhel és a petefészekkel kapcsolatos problémákhoz.

A progeszteron egyensúlya különböző okok miatt borulhat fel. Megfelelő támogatással a progeszteronszinted helyreállítható és optimális szinten tartható, ezért fontos ismerned az egyensúlyzavar okait, és tudnod, hogyan számolhatsz le velük, majd hogyan tarthatod fenn az optimális szintet. Az elégtelen progeszterontermeléshez különösen a következők járulhatnak hozzá: 

• a hormonszintek ingadozása 
• tartós lelki megterhelés 
• helytelen táplálkozás 
• általános megterhelés 
• alváshiány vagy rendszertelen alvás 
• mozgáshiány 
• túlzott fizikai aktivitás 
• pihenéshiány

Egyetlen hormon szintjének eltolódása az összes többi hormonra hatással lehet, ami kedvezőtlen következményekkel jár a szervezetünkre nézve. 

Gyakran azt állítják, hogy elsősorban az ösztrogén felelős a hormonális zűrzavarért. Úgy tűnik azonban, hogy a progeszteron sokkal fontosabb. Valójában a legtöbb tünet – a PMS-től a rossz alvásig – a progeszteronnal kapcsolatos állapotokból ered. A progeszteronról azonban nem lehet az ösztrogén nélkül gondolkodni. Megfelelő arányban olyanok, mint a mérleghinta két oldala, amelyek a menstruációs ciklus során ritmikusan billennek ide-oda, és elengedhetetlen a két hormon közötti egyensúly fenntartása. Tartsd szem előtt, hogy mind a túl magas, mind a túl alacsony progeszteronszint számos állapottal függhet össze. E két hormon esetében mindig az egyensúly a cél.

Ez a hormon az agyalapi mirigyben termelődik, és az anyatejtermelést, vagyis a laktációt szabályozza. A lelki megterhelés emeli a prolaktinszintet, a túl sok prolaktin pedig csökkentheti a progeszteronszintet. 

Megterhelő helyzetben kortizol termelődik, amely aktiválja a szervezetet, hogy megbirkózhasson a helyzettel. Ez teljesen normális és az élethez nélkülözhetetlen folyamat. Ha azonban a lelki megterhelés tartós, a kortizol hosszú távon „elrabolja” a pregnenolont, amelyből a progeszteron és a kortizol is képződik. Tartós lelki megterhelés esetén a progeszterontermelés háttérbe szorul a kortizoltermeléssel szemben. Ráadásul a kortizol progeszteronból is képződhet, így még ha termelődik is progeszteron, megterhelő helyzetben a szervezet más fontos feladatok helyett kortizol előállítására használja fel. Ezért fontos megtalálni a lelki megterhelés csökkentésének módjait. Gondold át, életed mely területei okozzák a legnagyobb lelki megterhelést, és próbáld megtalálni, hogyan csökkentheted ezt. 

A pajzsmirigy alulműködése is csökkentheti a progeszteronszintet, és ez fordítva is igaz. Ha tehát alacsony a pajzsmirigyhormonok szintje, kevesebb progeszteron termelődik a szervezetedben. 

Az optimális hormonális egyensúlyhoz létfontosságú az egészséges életmód választása. Az optimális progeszteronszinthez fontos a tevékenységek rendszeressége, az elegendő és rendszeres alvás, a lelki megterhelés minimalizálása, az egészséges táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás és edzés. 

Az általános hormonális egyensúlyhoz fontos a napi rutin kialakítása. A hét minden napján igyekezz ugyanabban az időben felkelni és lefeküdni, és lehetőleg az étkezéseket is azonos időpontra időzíteni. A rendszeres napirend kialakításával mérséklődik a lelki megterhelésre adott reakciód, kiegyensúlyozottabbá válik az anyagcseréd, energikusabbnak érzed magad, és javul a hangulatod. 

A testmozgás egy másik fontos szempont, amelyet érdemes figyelembe venni. Az alacsony progeszteronszinttel élő nők gyakran szomorúnak és fáradtnak érzik magukat. A mérsékelt testmozgás gyorsítja az anyagcserét és fokozza a természetes endorfinok felszabadulását, ami több energiát, derűsebb gondolatokat és érzéseket eredményez.

A környezeti hatások több száz különféle vegyi anyag formájában érnek minket, amelyek befolyásolhatják a hormonjaidat, az anyagcserédet és a mentális egészségedet is. Utánozhatják a saját hormonjaid hatását, blokkolhatják a hormonreceptorokat, vagy megváltoztathatják a hormonális jelátviteli útvonalakat, ami hormonális zavarokhoz vezethet. Kerüld az érintkezést az olyan mesterséges anyagokkal, mint a műanyagok, a ftalátok, a parabének és a mesterséges illatanyagok, amelyek számos mindennapos higiéniai és kozmetikai készítményben megtalálhatók. Figyelj a halakban gyakran előforduló nehézfémek mennyiségére is. 

Az étrend kulcsszerepet játszik az optimális progeszteronszint fenntartásában. Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás támogatja a hormonális egyensúlyt, az energiaellátást és az alvást is. A zöldségek, gyümölcsök, egészséges zsírok és fehérjék jó választást jelenthetnek. Ideális esetben a tányérod felét zöldségek, a másik felét pedig fehérjék, egészséges zsírok, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék kombinációja alkotja. Érdemes kerülnöd a mesterséges színezékeket, tartósítószereket és ízesítőanyagokat, a hozzáadott cukrot, a feldolgozott és füstölt húsokat, valamint az alkoholt is.

A növényi élelmiszerek rostot tartalmaznak, amely képes megkötni a méreganyagokat és a felesleges ösztrogént az emésztőrendszerben, majd eltávolítani ezeket a szervezetből. Kimutatták, hogy a több rostot fogyasztó nőknél kevesebb, progeszteronhiánnyal összefüggő tünet jelentkezik.

Bármilyen egészségesen is étkezünk, a túlhasznált, tápanyagokban elszegényedett talaj miatt továbbra is fennáll bizonyos tápanyagok hiányának kockázata. Az olyan étrend-kiegészítők szedése, mint a minőségi multivitamin vagy az omega-3 zsírsavak, csak előnyös lehet. Napjainkban, az iparilag feldolgozott, tápanyagszegény étrend mellett a legtöbb ember vitamin- és ásványianyag-hiánnyal küzd. Abban a meggyőződésben, hogy egészséges és változatos étrendünkből minden szükséges tápanyaghoz hozzájutunk, gyakran nem is tudunk a hiányról. Érdemes rendszeres megelőző orvosi vizsgálatokon részt venni, és vérvizsgálattal ellenőriztetni a vitaminok és ásványi anyagok szintjét. Bizonyos tápanyagok hiánya esetén szükség lehet személyre szabott pótlásra a hiány rendezéséhez. 

A gyógynövények kiegészítő szerepet kaphatnak a hormonális egyensúly támogatásában. A gyakran említett növények közé tartozik a barátcserje, a Smilax officinalis és a gyermekláncfű gyökere. Ezeket a növényeket a progeszterontermelés támogatásával, illetve a máj egészségén és a tisztulási folyamatokon keresztül kifejtett közvetett hatással hozzák összefüggésbe.

Az optimális progeszteronszint a szaporítórendszer működésétől a szív- és érrendszeren, az agyon és a csontokon át a lelki jóllét támogatásáig számos területen alapvető jelentőségű. Gondoskodj a hormonjaidról az egész szervezetedet szem előtt tartva, és add meg neki, amire szüksége van. Figyelj a tested jelzéseire, hallgass rá, és ne félj szakemberhez fordulni, ha valami nem úgy működik, ahogyan kellene.

• Kortizol, avagy a stresszhormon
• Mi mindent irányítanak a hormonok a szervezetben, és hogyan támogathatod őket?
• Mik azok az endorfinok? A boldogsághormon és szerepe az agyban.
• 10 tipp, amellyel javíthatod az alvásodat
• Melatonin, a hormon, amely nem csak az alvásért felel...
• Ösztrogén a nőknél: hogyan változik, és miért fontos?
• Ösztrogéndominancia a nőknél

Források:

Aria Integrative Medicine. (2021). Progesterone and Autoimmune Diseases Elérhető: https://www.ariaintegrative.com/2020/04/27/progesterone-autoimmune-disease/

Baulieu, E. E., & Schumacher, M. (2000). Progesterone as a neuroactive neurosteroid, with special reference to the effect of progesterone on myelination. Human Reproduction, 15(suppl_1), 1-13.

Benarroch, E. E. (2007). Neurosteroids: endogenous modulators of neuronal excitability and plasticity. Neurology, 68(12), 945-947.

Bowen, R. (2000). Placental Hormones.

Brucker, M. C., & King, T. L. (Eds.). (2015). Pharmacology for women's health. Jones & Bartlett Publishers.

Cable, J. K., & Grider, M. H. (2020). Physiology, Progesterone.

Correia, J. N., Conner, S. J., & Kirkman-Brown, J. C. (2007, May). Non-genomic steroid actions in human spermatozoa. In Seminars in reproductive medicine (Vol. 25, No. 03, pp. 208-220). Copyright© 2007 by Thieme Medical Publishers, Inc., 333 Seventh Avenue, New York, NY 10001, USA.

Di Renzo, G. C., Giardina, I., Clerici, G., Brillo, E., & Gerli, S. (2016). Progesterone in normal and pathological pregnancy. Hormone Molecular Biology and Clinical Investigation, 27(1), 35-48.

Engel, S. R., & Grant, K. A. (2001). Neurosteroids and behavior. International review of neurobiology, 46, 321-348.

Gottfried S. (2013). The Hormone Cure: Reclaim Balance, Sleep, Sex Drive and Vitality Naturally with the Gottfried Protocol.

Holzer, G., Riegler, E., Hönigsmann, H., & Schmidt, J. (2005). Effects and side effects of 2%‐progesterone cream on the skin of peri‐and postmenopausal women: Results from a double blind, vehicle‐controlled, randomized study. Experimental Dermatology, 14(2), 156-157.

Jiang, C., Zuo, F., Wang, Y., Lu, H., Yang, Q., & Wang, J. (2017). Progesterone changes VEGF and BDNF expression and promotes neurogenesis after ischemic stroke. Molecular neurobiology, 54(1), 571-581.

John R., & Lee M. D. (2004). Natural Progesterone Handbook.

Hall, O. J., & Klein, S. L. (2017). Progesterone-based compounds affect immune responses and susceptibility to infections at diverse mucosal sites. Mucosal Immunology, 10(5), 1097-1107.

Ho, S. M. (2003). Estrogen, progesterone and epithelial ovarian cancer. Reproductive Biology and Endocrinology, 1(1), 1-8.

Kabe, Y., Handa, H., & Suematsu, M. (2018). Function and structural regulation of the carbon monoxide (CO)-responsive membrane protein PGRMC1. Journal of Clinical Biochemistry and Nutrition, 63(1), 12-17.

Li, Z., Wang, B., Kan, Z., Zhang, B., Yang, Z., Chen, J., ... & Jiang, R. (2012). Progesterone increases circulating endothelial progenitor cells and induces neural regeneration after traumatic brain injury in aged rats. Journal of Neurotrauma, 29(2), 343-353.

Meyer, C., Schmid, R., Schmieding, K., Falkenstein, E., & Wehling, M. (1998). Characterization of high affinity progesterone-binding membrane proteins by an anti-peptide antiserum. Steroids, 63(2), 111-116.

Patel, B., Elguero, S., Thakore, S., Dahoud, W., Bedaiwy, M., & Mesiano, S. (2015). Role of nuclear progesterone receptor isoforms in uterine pathophysiology. Human reproduction update, 21(2), 155-173.

Reddy, D. S. (2010). Neurosteroids: endogenous role in the human brain and therapeutic potentials. Progress in brain research, 186, 113-137.

Roof, R. L., & HALL, E. D. (2000). Gender differences in acute CNS trauma and stroke: neuroprotective effects of estrogen and progesterone. Journal of neurotrauma, 17(5), 367-388.

Ryu, C. S., Klein, K., & Zanger, U. M. (2017). Membrane associated progesterone receptors: promiscuous proteins with pleiotropic functions–focus on interactions with cytochromes P450. Frontiers in pharmacology, 8, 159.

Seifert-Klauss, V., Schmidmayr, M., Hobmaier, E., & Wimmer, T. (2012). Progesterone and bone: a closer link than previously realized. Climacteric, 15(sup1), 26-31.

Seifert-Klauss, V., & Prior, J. C. (2010). Progesterone and bone: actions promoting bone health in women. Journal of osteoporosis, 2010.

Scheibl, P., & Zerbe, H. (2000). Effect of progesterone on the immune system in consideration of bovine placental retention. DTW. Deutsche Tierarztliche Wochenschrift, 107(6), 221-227.

Schumacher, M., Guennoun, R., Robert, F., Carelli, C., Gago, N., Ghoumari, A., ... & De Nicola, A. F. (2004). Local synthesis and dual actions of progesterone in the nervous system: neuroprotection and myelination. Gro*** hormone & IGF research, 14, 18-33.

Simoncini, T., Mannella, P., Fornari, L., Caruso, A., Varone, G., & Genazzani, A. R. (2003). In vitro effects of progesterone and progestins on vascular cells. Steroids, 68(10-13), 831-836.

Stein, D. G. (2008). Progesterone exerts neuroprotective effects after brain injury. Brain research reviews, 57(2), 386-397.

Thomas, P., & Pang, Y. (2013). Protective actions of progesterone in the cardiovascular system: potential role of membrane progesterone receptors (mPRs) in mediating rapid effects. Steroids, 78(6), 583-588.

Trabert, B., Sherman, M. E., Kannan, N., & Stanczyk, F. Z. (2020). Progesterone and breast cancer. Endocrine reviews, 41(2), 320-344.

Tremollieres, F. A., Strong, D. D., Baylink, D. J., & Mohan, S. (1992). Progesterone and promegestone stimulate human bone cell proliferation and insulin-like growth factor-2 production. European Journal of Endocrinology, 126(4), 329-337.

Valadez-Cosmes, P., Vázquez-Martínez, E. R., Cerbon, M., & Camacho-Arroyo, I. (2016). Membrane progesterone receptors in reproduction and cancer. Molecular and cellular endocrinology, 434, 166-175.

Vermeulen K. (2014). Happy Hormones: The Natural Treatment Programs for Weight Loss, PMS, Menopause, Fatigue, Irritability, Osteoporosis, Stress, Anxiety, Thyroid Imbalances and More

Vallée, M., Mayo, W., Koob, G. F., & Le Moal, M. (2001). Neurosteroids in learning and memory processes. International review of neurobiology, 46, 273-320.

Wiebe, J. P. (2006). Progesterone metabolites in breast cancer. Endocrine-related cancer, 13(3), 717-738.

Women in balance. (2022). Progesterone and Bone Health. National University of Natural Medicine. Elérhető: https://womeninbalance.org/resources-research/progesterone-bone-health/

You and Your Hormones. (2022). Progesterone. Elérhető: https://www.yourhormones.info/hormones/progesterone/

• Ösztrogén a nőknél: hogyan változik, és miért fontos?
• Ösztrogéndominancia a nőknél
• Hormonális egyensúlyzavar nőknél
• Étrend-kiegészítők menopauzában lévő nőknek