Elég néhány másodperc a hideg zuhany alatt, és a tested azonnal megérti, hogy a kényelemnek most vége. Ezt az érzést valószínűleg mindenki ismeri, aki valaha kibírt néhány másodpercet a jéghideg víz alatt. Az első reakció? „Azonnal ki innen!” Néhány perccel később viszont az éberség és az energia különös hulláma érkezik. A testnek ez a reakciója az egyik oka annak, hogy az utóbbi években ekkora figyelem övezi a hideget. Talán kissé paradox, hogy korábban soha nem éltünk olyan kényelemben, mint ma. Fűtött lakás, fűtött autó, meleg víz egyetlen csapfordításra, és már az első lehűléskor előkerül a pulóver. Így a testünk sokkal ritkábban találkozik a természetes hideggel, mint régen.

##lb-article-reco##

A hideg érdekes hatással van a testre. Amikor a szervezet fázni kezd, igyekszik állandó szinten tartani a hőmérsékletét, ehhez pedig sokkal intenzívebben használja fel az energiát. A kényelmes „nyugalmi üzemmód” helyett aktívabban kezd reagálni a környezet változására, és hőt termel. A hideghez kapcsolódik a barna zsírszövet is – ez a zsír egy különleges típusa, amely részt vesz a test hőtermelésében.

A zsír szó hallatán legtöbbünknek automatikusan valami olyasmi jut eszébe a testünkön, amitől legszívesebben azonnal megszabadulnánk. Csakhogy nem minden zsír egyforma, az emberi test pedig kicsit okosabban működik, mint a közösségi médiában látható motivációs fitneszvideók. A hagyományos fehér zsír mellett létezik úgynevezett barna zsírszövet is. Ez elsősorban a funkciójában tér el a szokványos zsírtól. Nem elsősorban energiaraktárként szolgál, hanem főként a hőtermeléshez – szaknyelven a termogenezishez – kapcsolódik a szerepe. A barna zsírszövet nem újdonság a test számára. Fontos szerepet játszik például az újszülötteknél vagy a téli álmot alvó állatoknál, amikor segíti a hőtermelést a hideg környezetben. Amikor a test fázik, nem csupán „átvészelni próbálja a kellemetlenséget”, hanem igyekszik állandó szinten tartani a hőmérsékletét, és alkalmazkodni a környezet változásához. A test egyszerűen másképp kezd működni, mint amikor takaróba burkolózva, teával a kezünkben ülünk a maximumra tekert fűtőtest mellett. A barna zsírszövet ugyanis több mitokondriumot tartalmaz, amelyeket gyakran a sejtek „energiagyárainak” is neveznek. Éppen ezek nagyobb száma áll nemcsak a hőtermelés, hanem e szövet jellegzetes, sötétebb színe mögött is.

Tulajdonképpen egészen különös, hogy éppen a zsírt, amelyet legtöbbünk inkább „elégetni” igyekszik, ma a test aktivitásával és a hőtermeléssel hozzák összefüggésbe. Leggyakrabban a nyak tájékán, a kulcscsontok körül, a gerinc mentén vagy a tüdők közötti térben található. És bár barna zsírszövetből nincs nagy mennyiség a testben, a hideggel kapcsolatos egyik legtöbbet emlegetett témává vált. A barna zsírszövet azonban csak az összkép egyik része. A másik az is lehet, amiért egyre többen építik be a hideghez szoktatást a rutinjukba: a lehetőség, hogy egy kis időre kilépjenek a mindennapi kényelem robotpilóta-üzemmódjából.

Mivel a testnek a hideggel érintkezve folyamatosan reagálnia és alkalmazkodnia kell a környezet változásához, a hideghez szoktatás gyakran a lelki és fizikai ellenálló képességgel is kéz a kézben jár. Arról van szó, hogyan birkózik meg a szervezet a rövid ideig tartó terheléssel és kellemetlenséggel. A hideg kapcsán ezért szóba kerül a szervezet védekezőképessége, illetve a test külső körülményekkel szembeni általános ellenálló képessége is. A hidegre adott reakció azonban nagyon egyéni, és minden szervezet kissé másképp működhet.

A jó hír az, hogy senki sem várja el tőled, hogy már az első napon bemássz egy befagyott tóba, vagy percekig állj a jéghideg zuhany alatt. Épp ellenkezőleg. A hideghez szoktatásnál a fokozatos kezdés a legészszerűbb: adj időt a testednek, hogy hozzászokjon a változáshoz.

Hideg zuhany: a legegyszerűbb kezdet. Elég néhány másodpercnyi hideg víz a zuhanyozás végén, majd a fokozatos hozzászokás. Az első próbálkozások általában a sokk, a szapora légzés és annak az azonnali keresése körül forognak, hogy miért is kellene „ma inkább kihagyni”. És őszintén? Ez teljesen normális.

Szabadban töltött idő hűvösebb időben: nem kell mindent jéghideg vízzel kezdeni. Egy egyszerű reggeli séta, az alvás közben nyitva hagyott ablak, a mezítlábas séta a reggeli fűben vagy néhány lépés a hóban is változást jelenthet a megszokott állandó meleghez és kényelemhez képest.

Hideg víz: folyó, tó vagy merülődézsa. Van, akinek extrém élmény, másnak új reggeli rituálé. Többnyire azonban nem az a cél, hogy minél tovább bírd, hanem hogy megtanulj figyelni a saját testedre, és ne vidd túlzásba már az első héten.

A legfontosabb, hogy ne siess, és ne próbálj néhány nap alatt Wim Hoffá válni. A hideghez szoktatás ugyanis nem verseny, és nem is arról szól, hogy ki bírja a nagyobb szélsőségeket. Sokkal fontosabb a rendszeresség, a fokozatos hozzászokás, és az, hogyan érzed magad az egész folyamat során.

Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik a hideggel és a test energiafelhasználásával. Ezek jelentős része éppen a barna zsírszövetre és a test hűvösebb környezetben adott reakcióira összpontosít.  

Az egyik vizsgálatban olyan férfiakat figyeltek meg, akik egy hónapon át enyhén hűvös, körülbelül 19 °C-os környezetben aludtak. Ezt követően a kutatók a barna zsírszövet nagyobb térfogatát és működésének változásait észlelték – konkrétan a barna zsír térfogata megközelítőleg 42%-kal, aktivitása pedig nagyjából 10%-kal nőtt. A megszokott hőmérsékletre való visszatérés után azonban ezek a változások fokozatosan visszarendeződtek. A kutatás tehát azt mutatta, hogy a test bizonyos mértékig képes alkalmazkodni a rendszeres hideghatáshoz, és másképp reagálni rá, mint a megszokott körülmények között.¹

Egy másik kutatás olyan férfiak csoportját hasonlította össze egy kontrollcsoporttal, akik télen rendszeresen végeztek hideghez szoktatást. A hideghez szokott résztvevőknél a hideghatás alatt nagyobb energiafelhasználást és alacsonyabb testzsíraránnyal járó értékeket mértek. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a test hidegre adott reakciói nagyon egyéniek lehetnek. Másképp reagál ugyanis az a szervezet, amely ideje nagy részét melegben tölti, és másképp az, amely számára a hideg zuhany vagy a téli fürdőzés a mindennapok rendszeres része.²